Egy hét Torockón

Kedves Látogató!

Pihenje ki magát festői környezetben, családias hangulatú szálláshelyen, magyar tájon.

Kedvezményes árak EGY HETES tartózkodás esetén (7 nap, 6 éj):

Félpanzió: 3 fogásos meleg vacsora + szállás + reggeli

Csoportoknak, egyhetes tartózkodás esetén vacsorához egy ingyenes teát biztosítunk!

Foglaláskor kérjük jelezze, hogy az egyhetes kedvezményes árat kívánja igénybe venni!

Programajánlat:

Szombat: érkezés a Torockóra

Vasárnap: Torockó és környéke

A Székelykő és az Ordaskő sziklavonulatának völgyében, Tordától mindössze 20 kilométerre fekszik a legszebbnek tartott erdélyi település, Torockó.

Eredeti lakói német vasművesek voltak, akiket az Árpád-házi királyok uralkodása idején a Thoroczkai család telepített ide. Ennek köszönhető, hogy a modern vasipar megjelenése előtt Torockó Erdély legjelentősebb vasműves központja volt, mely hosszú ideig biztosította a lakosok jólétét.

Az 1870-es tűzvész a bányaváros nagy részét elpusztította. Ezután épültek  városias jellegű „fehér házai”, melyek a mai napig meghatározzák a falu képét, meseszerű hangulattal töltve meg az utcákat.

Hétfő: Torda és a Tordai Hasadék

A sóbányászatáról híres város sok jeles történelmi esemény színhelye volt. Ezek közül a legfontosabb a katolikus templomban megtartott 1568. évi országgyűlés, amelyen - Európában elsőként - kimondták a vallásszabadságot. A mai főtér egyik végében áll a gótikus és barokk stílusjegyeket egyaránt magán hordozó katolikus templom. Az ótordai református templom melletti park hátsó részében találjuk a Fejedelmek-házát, melyben az országgyűlésre érkező fejedelmek megszálltak. Érdemes ellátogatni a Mária-Terézia korabeli eszközökkel felszerelt sóbányába.

A Tordai Hasadék Erdély egyik leglátványosabb, és a legtöbbek által látogatott kirándulóhelye. A mintegy három kilométer hosszúságú szurdokvölgy alján, a 200 méteres magasságot meghaladó sziklafalak között folyik végig az Aranyosba ömlő Hesdát-patak.

Kedd: Marosvásárhely

Marosvásárhely elsősorban mezőgazdaságával biztosított jelentős helyet magának az erdélyi városok között, de a céhek, kézművesek és a kereskedők jelenléte fellendítette a gazdasági életet, amihez 1482-ben Mátyás királytól kapott szabadalom is hozzájárult.

Itt volt egy ideig Bem főhadiszállása, innen indult Petőfi Sándorral a végzetes fehéregyházi csatába.  Az 1867-es kiegyezés gazdasági és szellemi felemelkedést hozott, így Vásárhelyen is fellendült az ipar és a kereskedelem egyaránt.

Az igazi fejlődésre azonban dr. Bernády György polgármester idejében, 1902-től került sor.

Főbb látnivalók: Kultúrpalota, Vár, Megyeháza, Bartók Béla szobra, Nemzeti Színház, Bodor-kút, Teleki-ház, Teleki Téka, Bolyai Farkas Líceum, Bolyai szoboregyüttes...

Szerda: Kolozsvár

A város már az ókorban is lakott település volt, az Erdélyi Fejedelemség idején kapta a "Kincses Kolozsvár" elnevezést, melyet gazdagságának és kulturális szerepének köszönhetett.

Az 1500-as években Kolozsvár a reformáció központja volt.

Kolozsvárt régóta Erdély fővárosának tekintik, bár hivatalosan sohasem volt az. Intézményei, gazdagsága, egy időben a politikai élet ide összpontosító cselekvései mégis azzá tették. Ezt a címet az is indokolja, hogy Kolozsvár hosszú ideig Erdély legnépesebb városa volt.

Főbb látnivalók: Mátyás király szülőháza, Szent Mihály templom, Mátyás király lovas szobra, Házsongárdi Temető, Bánffy-palota, Rhédey-palota, Jósika-ház, Ferences templom, Kolozsvári Nemzeti Színház épülete, Sárkányölő Szent György szobra...

Csütörtök: Pihenés

Séta a Gyopár Panzió és Kemping festői környékén, Torockón, borozgatás, pihenés.

Péntek: Gyulafehérvár és Nagyenyed

Gyulafehérvár napjainkban is a római katolikus püspökség székhelye.

Itt találjuk János Zsigmond, erdélyi fejedelem kőkoporsóját, anyja, Izabella királyné sírját, valamint itt van eltemetve a XX. század legnagyobb hatású erdélyi püspöke, Márton Áron (1896-1980).

Főbb látnivalók: Szent Mihály székesegyház, Batthyaneum,  Fejedelmek háza, Vár, Alsó- és Felső Károly-kapu, Babilon-épület...

Nagyenyed fő látnivalója a vár, a kerített város, tíz méter magas falaival, a falakon belül pedig a XIV. századi református és XIX. század második felében épült német evangélikus templommal. A templom mellett láthatunk még néhány lakást és az újonnan épített "Áprily Lajos- házat". A város főterén található a római katolikus templom, mely a XVIII. században épült szép barokk stílusban, mellette minorita rendház van. A látogatónak szinte kötelező megnéznie a Bethlen Gábor Kollégiumot, melyet I. Apafi Mihály Gyulafehérvár pusztulása után (1658) helyezett a városba. Az iskola tudományos pezsgést hozott, sok nemesi család is ideköltözött

Szombat: indulás haza